feszty arpad banyaszerencsetlenseg
”BÁNYÁSZBALESET”

A művész: Feszty Árpád (születési neve Rehrenbeck)

Sz 1856 Hrubanovo; Mh 1914 Lovran

A mű: Olaj, vászon

Méretek: 145 × 250 cm

Aláírás: Aláírva balra lent: “Feszty Árpad”

Dátum: Dátum nélkül

Magyar festő Bécs-ben es München-ben tanult es ott tökéletesítette a korára jellemző akadémiai technikáját. Ez a festmény egyik legmegindítóbb alkotása. Bár a művész leginkább monumentális panorámájáról, a “Magyarok érkezése”-ről ismert.

Ez az 1885-ös alkotás hozta meg számára az első országos elismerést, és a közép-európai bányászok életének egyik legkorábbi realista ábrázolásának tartják

A festmény ötlete 1884 végén született meg, amikor Feszty néhány hetet Nagybányán töltött barátja, grof Teleki Sándor meghívására. Abban az időben gyakoriak voltak a bányabalesetek, és a művészt lenyűgözték a bányászok családjait ért tragédiák. A művészettörténészek úgy vélik, hogy a mű nem feltétlenül egy azonosítható balesetet illusztrál, hanem inkább az adott korszak bányászközösségeinek drámáját szintetizálja

A jelenet a tragédia utóhatásait ábrázolja. Előtérben egy bányász élettelen teste látható, hordágyon vagy a földön fekszik a bánya bejárata előtt. Körülötte gyűlnek össze: felesége, gyásztól elgyötörve; közeli hozzátartozói; bányásztársai; a közösség tagjai. A szereplők arca sokkot, beletörődést és együttérzést fejez ki. Senki sem gesztikulál teátrálisan; a fájdalmat természetes testtartások és arckifejezések közvetítik, ami nagy érzelmi erőt kölcsönöz a műnek.