mineri p
”BÁNYÁSZOK”

A művész: Pittner Oliver 

Sz 1911 Lupeni – Mh. 1971 Marosvásárhely

A mű:  –

Méretek: 48,5 X 34,5 cm

Aláírás: Jobbra lent szürke betűvel “Pittner”.

Dátum: Dátum nélkül

Pittner Olivér nagyon fontos művész a Nagybányai Művészeti Központ modern irányvonalának megértésében a két világháború közötti időszakban.

A festo, gyermek- és serdülőkorát Argentínában töltötte, ahová családja kivándorolt, majd visszatért az országba, és 1930-ban beiratkozott a nagybányai festőiskolába.

Nagybányán közel került a fiatal baloldali művészek csoportjához, köztük Katz Mártonhoz, Agricola Lídiához, Csizér Lillához, Vida Gézához és Kazár Lászlóhoz. A csoport egyszerre kampányolt a társadalmi változásért és a művészi nyelv megújulásáért.

Művészeti szempontból Pittnert különösen a kubizmus és a kép racionális felépítése köti össze. Korai munkáit határozott kontúrok, geometrikus formák és a tér szinte építészeti szervezése jellemzi.

Festészetében különösen érdekes a társadalmi témák és a modernizmus kapcsolata. Például a Bányászok című alkotás bányászokat és egy nőt ábrázol, aki élelmet hoz nekik; a karakterek robusztus formákkal épülnek fel, a hangsúlyos arányok pedig a munka súlyát közvetítik.

Pittner maga is bányászcsaládból származott, így kapcsolata ehhez a világhoz egyben életrajzi jellegű is.

1931-ben a fiatal művészek csoportját, amelyhez tartozott, politikai tevékenység miatt kizárták a Festőiskolából.

1941 körül felhagyott a festészettel, a politikai és kulturális tevékenységre összpontosított, és csak körülbelül egy évtized után tért vissza a festészethez.

1955 után stílusa megváltozott: fiatalkorának szigorú kubizmusától a dekoratívabb, festőibb, olykor szürrealista festészet felé fordult.

Késői tájképei Nagybányáról, Segesvárról és Nagyszebenről azonban megőrizték bizonyos konstruktív szigorúságot, geometrikusan szervezett utcákkal és építészettel.

Pittnert nem szabad a „kubista festő” címkéjére redukálni. Alapvetően két nagyon különböző korszaka van: az 1930-as évek társadalmi és kubista modernizmusa, majd a későbbi, szabadabb, dekoratív és szimbolikus korszak.