miner in ocna
”BÁNYÁSZ A TÁROBAN” (szobor)

A művész: Vida Gheza

Sz.. 1913 Nagybanya – Mh. 1980 Nagybánya

A mű: Faragot szobor,  diofábol

Méretek: 39 x 32 x 34 cm.

Aláírás: Aláírva a hát alsó részén “Vida G”

Dátum: Dátum nélkül

Vida Gheza   a nagybányai szobrászatának, és tágabb értelemben a XX századi román művészetnek egyik legfontosabb alakja.

A müvesz főként szobrászként dolgozott, de rajzokat és grafikákat is készített. Nagyon fiatalon került a nagybányai művészeti környezetbe, és a Nagybányai Festőiskolába járt. Az 1930-as években közel került a társadalmi valósággal és a munkások életével foglalkozó fiatal művészek csoportjához, amelyhez olyanok is tartoztak, mint Pittner Olivér, Agricola Lídia, Katz Márton stb.

Többször is foglalkozott a bányász témájával, amely központi helyet foglal el munkásságában. A nagybányai és máramarosi bányászok tapasztalatai a témák és a karakterek fő forrásává váltak számára. Stílusa a szobrászati ​​térfogat erejét ötvözi az ember közvetlen megfigyelésével, anélkül, hogy a karaktereket egyszerű propagandisztikus ábrázolásokká alakítaná.

Leghíresebb művei közé tartozik a nagybányai „Bányászok emlékműve”, valamint számos portré és kompozíció, amelyeket a munkások élete ihletett.

Ő egyike azon művészeknek, akik a bányászt Nagybánya művészi identitásának emblematikus alakjává alakították.

A mű a bányászt a bánya földalatti környezetében mutatja be. A téma a bányászról, mint egyszerű társadalmi alakról a figyelmet az ember, a munka és a földalatti tér kapcsolatára helyezi át. A karaktert koncentrált jelenlétként kezeli, amelyet a munka gesztusa és erőfeszítése ural.

Vida szobrászatában a bányász alakja erős, leegyszerűsített és kompakt tömegek révén épül fel. Az anatómiát nem követi akadémikus pontossággal, hanem a forma általános kifejezőerejének rendeli alá. A tömeg súlya és a test szilárdsága vizuálisan közvetíti a karakter fizikai erőfeszítését és ellenállását.

A témát Vida Gheza állandó aggodalmában kell elhelyezni a Nagybánya környéki bányászok világa iránt. A bányász alkotásának egyik visszatérő alakjává válik, a parasztok, a máramarosiak és a munkahelyi helyzetekben megörökített karakterek mellett.

Vida esetében a közvetlen tapasztalat is fontos: fiatalkora óta kapcsolatba került a régió munkakörnyezetével és bányáival, és ez a tapasztalat hozzájárult ábrázolásainak konkrét és nem idealizált jellegéhez.

A bányász témája fontos helyet foglal el Vida Gheza munkásságában, és a nagybányai bányászati ​​régió társadalmi valóságával összefüggésben kell értelmezni. E művek ereje abból fakad, hogy a karakter nem pusztán a munkás szimbólumaként épül fel, hanem nagyon erős emberi és testi jelenlétet mutat.