A művész: Glatz Oszkár
Sz.: 1872 Pest – Mh.: 1958 Budapest,
A mű: Olaj, vászon
Méretek: 123 × 181 cm
Aláírás: Aláírás nélkül
Dátum: Dátum nélkül
Glatz Oszkár – a XIX század végének és a XX század első felének egyik legfontosabb magyar festője volt. A nagybányai festőiskola egyik vezető képviselőjének tartják, amely művészeti irányzat mélyrehatóan befolyásolta a modern művészetet Közép-Európában.
A “Bányászok reggeli imája”, mű, olaj/vaszon, 123 x181 cm, dátum nélkül ( 1896 ), az egyike a legfontosabb festményeknek, amely valaha Nagybánya bányászatáról készült.
Bár Glatz Oszkár mindössze 24 éves volt, amikor festette a művet, első nagy művészi teljesítményének és a nagybányai festőiskola kezdeteinek egyik reprezentatív művének tekintik.
A jelenet, egy pillanatnyi csendet örökít meg, közvetlenül azelőtt, hogy a bányászok leereszkednének (belépnének) a tárnába. Egy fehér ház előtt körülbelül tíz-tizenegy bányász szokás szerint a névsorolvasás után, együt imádkozik. Vannak, akik állnak, mások térdelnek, és minden tekintetük és gesztusuk az emlékezést és a szolidaritást közvetíti. A nap éppen felkel, az első sugarak megvilágítják az emberek arcát, és kék árnyékokat vetnek az épület fehér falára. A meleg reggeli fény és a hideg árnyékok közötti kontraszt teremti meg a mű drámai hangulatát.
1896-ban Hollósy Simon vezetésével éppen megalakult a nagybányai művésztelep. A művészek úgy döntöttek, hogy elhagyják a műtermet, és közvetlenül a természetben festenek, inspirációt merítve a helyi emberek életéből.
Nagybánya akkoriban az osztrák-magyar monarchia egyik legfontosabb bányászati központja volt. Az arany, ezüst és színesfémbányák évszázadok óta működtek, a bányászközösségnek erős hagyományai és mély vallásos hite volt. Ez a környezet lenyűgözte a fiatal Glatzot.